teljesen mindegy, hogy menzán, csillagos étteremben, lacikonyhán vagy otthon a kanapén: az élmény összeköt. akárhogy is, de viszonyolunk ahhoz, amit eszünk: szeretjük, mesélünk róla, vagy éppen közömbösek vagyunk, és említést sem érdemel aznapi menünk.
a gasztrománia nem kíván ízlést diktálni és egyetlen helyes utat mutatni az étel élvezetéhez, sőt: akkor örül, ha a végtelen variáció közül egyre többet tud megmutatni, megkóstolni, megosztani. mindenesetre egy biztos: ahogy telnek az évek (ugye ti is észrevettétek...?), úgy válik egyre fontosabbá, egyre ünnepibbé egy-egy átlagos étkezés is, így miért is ne tarthatnánk szombatonként, ebédfőzés közben egy jó kis gasztrofiesztát?
na ugye.